Méhs transzplantációk

Remény a nők méhfaktor-meddőségére (UFI)

A méhen belüli átültetések, egy rendkívül kísérleti eljárás, új reményt kínálhatnak a terméketlen nők számára. A nők, a méhfaktor-meddőség (UFI) reproduktív korúak, de nem képesek terhességet hordozni. Becslések szerint az UFI a nők ezreit érinti világszerte. Néhány nő méh nélkül született, mások kifejlesztették az UFI-t, mert méhük már nem működik, vagy orvosi okokból eltávolították, például komoly kismedencei fertőzés vagy méhnyakrák.

A méh transzplantációkat sikeresen teljesítették Svédországban, és öt terhességet és négy élő születést eredményezett.

Az átültetett méh befogadására kiválasztott nőknek egy meghatározott protokollt kell követniük. Ezenkívül meg kell kezdeni az in vitro megtermékenyítési (IVF) eljárást a tojások előállításához. A tojásokat ezután visszanyerik, spermával megtermékenyítik, és a transzplantáció után fagyasztják.

Miután egy donort találtak, méhüket a beteg medencéjébe hat és nyolc óra között átültetik. A méht, két nagy artériával és négy vénával kiegészítve, eltávolítják az adományozóból egy műtéten, amely akár három órát is igénybe vehet. Ezután hatórás műtét során beültetik a beteg fogadójába. A befogadó betegeket ezután immunszuppresszív szerekre helyezik, hogy megakadályozzák az átültetett méhtől való elutasítását.

Az átültetés után az átültetett méhnek ideje kell, hogy legyen.

A gyógyulási folyamatnak körülbelül egy évig kell tartania. Ez alatt az idő alatt a páciens továbbra is visszautasító gyógyszereket szed, és további műtéteket igényelhet. Miután a gyógyulás megtörtént, a fagyasztott embriókat felengedik és beültetik a méhbe, a terhesség megerő- sítéséig. Az anti-elutasító gyógyszerek a terhesség alatt továbbra is megmaradnak, hogy megakadályozzák az átültetett szerv elutasítását.

A szövődmények elkerülése érdekében a csecsemőnek a császármetszéssel ( C-szakasz ) kell szállítania. Ez az eljárás a termékenységet biztosító nőknek képes arra, hogy magában hordozza a genetikailag saját gyermeküket és a terhességet elsőként hordozó gyermek viselkedését.

Az etikus transzplantátumok?

Az orvosközösségben folyamatos vita folyik arról, hogy az méhen belüli transzplantációk etikusak-e vagy sem. Miért kockáztatják meg egy nő és születetlen gyermeke életét, ha a meddőség nem életveszélyes állapot? Más transzplantációk, mint a szív- és veseátültetések életmentőek - nem választható eljárások, mint a méh-transzplantációk. Sikeres, bizonyított alternatívái vannak a termékenységet végző nők számára, mint például a szoptatás és az örökbefogadás. A méh-transzplantáció előnyei meghaladják-e a kockázatokat?

Az első sikeres transzplantáción és terhességen átesett nő esetében a válasz igen. De a sok olyan nő előtt, aki elvesztette az életét, késő vetélkedést szenvedett, vagy egyáltalán nem lett teherbe esett, a válasz valószínűleg nem lesz. Sajnos ilyen áldozatokat igényel az orvosi eljárás tökéletesítése érdekében. Ahhoz, hogy saját gyermeke legyen, ez a kockázat sok nő számára hajlandó.

Egy másik etikai aggály, hogy a sikeres méh-transzplantáció vezethet a gyermekeket hordozó férfiakhoz.

Persze ez messze van a jövőben, de lehetséges-e ez? Medikus szempontból, megfelelő hormonterápiával és sikeres méhanyag-transzplantációval nagyon jól lehet.

> Források:

> Anjana Nair, Jeanetta Stega, J. Richard Smith, Giuseppe Del Priore. Uterus transzplantáció. A New York-i Tudományos Akadémia évkönyvei. 2008. ápr. Vol. 1127, 83-91.

> Fageeh W, Raffa H, Jabbad H, Marzouki A. Az emberi méh átültetése. International Journal of Nőgyógyászat és Szülészet. 2002 március 76 (3): 245-51.